Közhelynek számít, hogy valamennyi szakma közül társadalmi szinten a legtöbb elvárás a tanárok munkáját terheli. Kevés olyan hivatás van, amelynek bírálatát mindenki gyakorolja. A pontosság kedvéért meg kell jegyeznem, hogy a tipizálhatóság bélyege nem csak a tanárokat égeti. Az egyik, nyelvtanárok számára készült módszertani kötet példának okáért a diákok következő csoportosítását hozza: „az ideális tanuló”, „az érdektelen passzív”, „az alapos elemző”, „a »nagy dumás«”, „a szorongó”, „a »művész lélek«”, „a kritikus” (Szilágyi – Szőke 2007: 36-40). Szerencsére az elmúlt években hazánkban is kialakult a pedagógiai kommunikáció alaposabb, előítéletektől mentes vizsgálatának igénye (különös tekintettel Herbszt Mária, Antalné Szabó Ágnes és Scheuring Flóra munkáira). A publikált szakcikkek például Grice társalgási maximáinak tantermi teljesülését kísérik figyelemmel (Herbszt 2008). A másik, terjedőben levő kutatási terület az osztálytermi kommunikáció egy-egy elemét állítja középpontba. Ez lehet például a tanári kérdés (Antalné Szabó 2005) vagy az -e kérdő partikula megjelenése (Scheuring 2011). Az említett kutatások mellett természetesen számtalan más út is létezik az osztálytermi kommunikáció elemzésében, például a magyar tudományos életben egyre elfogadottabb genderszemlélet. A külföldön már elfogadott genderlingvisztika a diákok megnyilvánulásait elemezve arra a következtetésre jutott, hogy egy lánytanulónak kevesebb esélye van részt venni az osztálytermi beszélgetésben, mint egy fiúnak, ez a hátrány esetenként az értékelés folyamán is elkísérheti (Swann 2003: 311). Kutatásom – szigorúan véve – egyik irányhoz sem kapcsolható. Én inkább vizsgálatom eszközének, indikátorának tekintem az osztálytermi kommunikációt, amelynek segítségével választ kaphatunk a tanári beszédmódok milyenségére.

Az új Nemzeti Alaptanterv 2012.május 16-i elfogadása számos területen indukált változásokat a közoktatásban. A NAT bevezetőjének átalakulásával a közoktatás hangsúlyos célja is megváltozott. A törvényalkotó az Alaptanterv rendeltetését „a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadásában, megőrzésében, az egyetemes kultúra közvetítésében, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítésében jelöli meg” (NAT, 2012, 30. o.). Az újfajta célkitűzés szellemében érdemes egy pillantást vetni a „magyar nyelv és irodalom” műveltségterületre, azon belül is az „anyanyelvi kultúra” című fejlesztendő feladatra. A dokumentum a tanulók számára a 9–12. évfolyamokra írja elő többek között a „nyelv több szempontú megközelítésének” elsajátítását (NAT, 2012: 62), „a nyelvhasználat társadalmi jelenségként való (szociolingvisztikai) szemléletét”, (ugyanott) illetve „napjaink nyelvi változásainak felismerését” (NAT, 2012, 63. o.). Pontosnak és árnyaltnak, már-már kutatóhoz méltónak tűnnek számomra ezek a sorok. Néhány bekezdéssel lentebb, a Közműveltségi feladatok között szerepel az Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről című alfejezet (NAT, 2012, 70. o.), amelyből kiolvasható az új NAT nyelvpolitikája. A dokumentum szellemisége üdvözlendő: hangsúlyos célként jelenik meg benne a „nyelvi sokszínűség, nyelvi tolerancia” (ugyanott), amely többek között a „nyelvváltozatok, nyelvjárások” megismertetését; illetve „a hazánkban élő nemzetiségek nyelve, nyelvhasználata” című témakört foglalja magában. A közoktatás elvi fundamentumai tehát adottak ahhoz, hogy a nyelvtanoktatás többszólamú, demokratikus szellemű legyen.

Tanulmányomban Rákosi Mátyás kommunista vezető pályafutásának talán legvitatottabb elemét, az 1949-ben lezajlott Rajk-per nyelvi kontsruktumait vizsgáltam meg. Elemzésem tárgya Rákosi írott, nyomtatásban megjelent szónoki beszédei voltak, amelyeket abból a szempontból vettem górcső alá, hogy a diktátor megjegyzései Rajk László nyelvi értelemben vett homlokzatát mennyire veszélyeztették. A hozzáférhető szövegkorpusz Rákosi Mátyás beszédeinek öt kötete volt, amelyek a Rajk-per előtt, illetve közvetlenül utána jelentek meg (1945-1951). Tanulmányomban bemutatom azt a folyamatot, amelyben ugyanaz az ember a Rákosibeszédekben „Rajk László elvtársból” végül a „Rajk-banda” vezetőjévé válik. Írásomban nyelvi-statisztikai eszközök segítségével kísérletet tettem a Rákosi-Rajk-viszony lehetséges csomópontjainak felvázolására, datálására és értelmezésére. Saját hipotézist állítottam fel Rajk narratív megjelenési stratégiájáról, majd összevetettem ezt a szovjet diktatúra nyelvi eszköztárával. Tipikusnak tekinthető például a negatív konnotációjú szavak összekapcsolása a kegyvesztettek nevével. Rajk esetében is így van: a „banda” szó elhelyezi őt a bűnözéssel kapcsolatos szemantikai mezőben, melyet az állandó ismétlés csak felerősít. Következtetéseim abba az irányba mutattak, hogy Rákosi nagyrészt a Sztálin-érában bevettnek számító gyűlöletbeszéd jellemzőit működtette Rajk László esetében is. A szovjet minta erőteljes behatását nem csak saját kutatási adataim, hanem a történelmi tények és dokumentumok is igazolják.

Az első gendernyelvészeti kurzust Mary Richie Kay tartotta a Kaliforniai Egyetemen Huszár 2009: 17), 1970-ben. Ezt az időpontot tekintjük a gender studies megszületésének. A társadalmi nem vizsgálata az azóta eltelt időben új kutatási paradigmát teremtett; de talán a legnagyobb eredménye ennek a nyelvtudományi kutatási területnek, hogy a marginalizálódott társadalmi csoportok (melegek, transzneműek) vizsgálatát integrálta a szociolingvisztika tárgykörébe. Sajnos, hazánkban a gendernyelvészet még nem terjedt el eléggé, emiatt annak oktatása sem kapott megfelelő hangsúlyt a tanárképzésben. Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy a tanárképzésben részt vevő hallgatók gendemyelvészeti oktatására néhány szemléletformáló javaslatot tegyek, miközben a terjedelmi korlátokon belül igyekszem a lehető legpontosabban definiálni a fontosabb alapfogalmakat. Ezt azért is tartom lényegesnek, mert a tapasztalatom szerint a tanárjelöltek sokszor egyáltalán nem hallottak a gendernyelvészetről; ha pedig igen, akkor általában negatív konnotációban, „feminista nyelvészetként” hivatkoztak rá. A hallgatók nemi előítéleteinek megtapasztalása, valamint tipikus kérdéseik megválaszolása arra késztetett, hogy bizonyos tematikus csomópontokat érintsek a szakirodalom segítségével. Bízom abban, hogy e tanulmány a tanárok és a hallgatók számára is hasznos lesz.

Üdvözöljük az Olvasót! Magyar nyelven már az érdeklődő közönség hozzáférhet német-magyar, orosz-magyar nyelvészeti szakszótárakhoz, ám a modern idők tudományos világnyelvéhez, az angolhoz még nem készült nyelvészeti célú szakszótár. Ennek a több évtizedes hiánynak a leküzdésére vállalkoztunk. A nyelvtudomány rohamos fejlődése és differenciálódása tovább sürgette, hogy elkészítsük az első magyar-angol és angol-magyar nyelvészeti szakszótárakat. Jelen kötetben a kétnyelvű nyelvészeti szakszótárunk angol-magyar részét veheti kezébe az Olvasó.

Tervünk azonban nem elődök nélküli vállalkozás: tudomásunk szerint két nyelvészeti csoport kísérelt meg a miénkhez hasonló angol-magyar nyelvészeti szakszótárat létrehozni. Az első próbálkozás Theodora Bynon „Történeti nyelvészet” című munkájának magyar fordítóihoz kötődik: Gherdán Tamás, Számadó Tamás, illetve Nádasdy Ádám készítettek nyelvészeti glosszáriumot, mely az 1997-ben, az Osiris Kiadónál megjelent kötet végén található. Ezt a fordítók Bynon-glosszáriumnak nevezték és körülbelül 500 címszót tartalmazott, melynek legnagyobb része hangtani és nyelvtörténeti jelleg ű volt. A második egy „Angol-magyar nyelvészeti glosszárium” című, 172 címszavas, 2002 körül keletkezett szakszójegyzék volt, melyet Várnai Judit Szilvia szerkesztett, s mely az „Onomastica Uralica” sorozat 2. kötetének fordításakor nyert tapasztalatokból keletkezett. Ez leginkább névtani jellegű szavakat tartalmazott. Mindkét „elődünk” szerzőinek, szerkesztőinek, fordítóinak köszönettel tartozunk a munkájukért.

Előzetes tervezésünk során e két előd címszavainak áttekintéséből, lektorálásából indultunk ki, majd második körben a magyarul hozzáférhető nyelvészeti szakszótárak (német, illetve orosz) címszavait tekintettük át és a nem speciálisan célnyelvi, mégis nyelvészeti szakkifejezéseket emeltük címszavakká. Mindemellett fontosnak tartottuk, hogy ezt a nyers adathalmazt kiegészítsük és kibővítsük az elődök munkáiból még hiányzó címszótömbökkel, a még nem érintett nyelvtudományi ágak szakkifejezéseivel is. Az áttekintett munkák jegyzékét a következő oldalakon olvashatja a Kedves Olvasó. Szótárunk – bár teljességre törekszik – de természetesen nem minden nyelvészeti fogalom lefordítására terjed ki.

2018 és 2021 között zajlott szerkesztési folyamat eredménye a most bemutatott angol-magyar nyelvészeti szakszótár körülbelül 12.500 szócikke. Munkánkat elsősorban szaktanulmányok írásához és fordításához, illetve nyelvészeti kutatáshoz ajánljuk. Mindezen okok miatt mellőztük a „hagyományos” angol-magyar szótárakban már megszokott, kiejtést segítő IPA átírást.

Szótárunk írásmódjában a nyelvészetben megszokottabb amerikai írásmódot követi. Jelezzük viszont azokat a címszavakat, ahol a brit írásmód különbözik. Például: behavior (-ou-), center (-re).

Már munkánk kezdeti szakaszától tudtuk a végcélunkat: olyan nyelvészeti indíttatású szótárat szerettünk volna megalkotni, amit az érettségire készülő középiskolástól egészen a külföldi előadására készülő egyetemi tanárig mindenki haszonnal forgathat. Emiatt a szótár tartalmazza a nyelvészeti alapszókincs, valamint az alkalmazott és általános nyelvészet a tudományos közösség által már elfogadott, a tudomány nyelvében gyökeret vert alakjainak angol és magyar változatait.

A szótár anyagában helyet kaptak azon anatómiai és biológiai fogalmak magyar és angol megfelelői, melyek a beszédképzésben szerepet játszanak, illetve fontosnak tartottuk, hogy a leggyakoribb beszédképzéssel, beszédkognícióval kapcsolatos patológiás folyamatok, kórok neveit is felsoroljuk.

Szótárunkban a címszavak latin és magyar variánsai külön szócikkben szerepelnek. Szintén külön szedtünk minden szinonímát is. Külön szócikket kapott például: a befejezett szemlélet és a perfektív aspektus is. Ennek oka, hogy az eltérő nyelvészeti képzettséggel rendelkezők is haszonnal forgathassák munkánkat. A szótár anyagának összeállítása során különösen, de nem kizárólagosan a stilisztika, a szociolingvisztika, a szemantika, a nyelvtörténet, az areális nyelvészet, az anglisztika, a netnyelvészet, a gendernyelvészet, a korpusznyelvészet, a neurolingvisztika, a névtan és az alaktan szaknyelvi elemei közül válogattunk. A kezdő kutatók külföldi publikációinak elősegítése érdekében felvettük a szerkesztők és szerzők számára alapvető kutatásmódszertani terminológiát és nyomdatechnikai szakkifejezéseket is.

Fontos azonban kiemelni, hogy a szótárban szereplő fogalmak definíciójára, értelmezésére az eltérő tudományos iskolák és a tématartás miatt nem vállalkozhattunk.

Szintén szerkesztői döntés volt a nyelvtörténeti és terjedelmi körülhatárolás miatt, hogy elsősorban csak a germán és uráli nyelvek esetében vettük fel a szótár anyagába az adott nyelvek nyelvtörténeti korszakainak elnevezéseit (pl. ómagyar, középangol).

Munkánk felépítésében támaszkodtunk a magyar-angol szótárszerkesztés hagyományaira, kifejezetten a „nagy előd” Országh László szerkesztési elveire, de el is tértünk azoktól: mivel a szaknyelvi szókincs esetén nem láttuk célszerűnek, így a hasonló alakú szavak szóbokrozásától eltekintettünk, de az eltérő jelentéseket megkülönböztettük egymástól. Itt is újítani kényszerültünk: a sorszámozás helyett nyelvtudományi szakterület szerint külböztettük meg azokat egymástól. Ha szükséges volt „<>” jelek között saját, rövid magyarázatot adtunk a címszóhoz.

Bármennyire is törekedtünk rá, de biztosan tudjuk, hogy munkánk nem hibátlan. A Kedves Olvasó szótárunk anyagához fűzött, segítő szándékú kritikáját, hibajelzéseit és kiegészítéseit szeretettel várjuk az adam.porkolab@gmail.com és a fekete.tamas@pte.hu e-mail címekre.

Ezekre a címekre várjuk könyvkiadók, nyomdaipari szakemberek megkeresését is, akik segítenének szótáraink nyomtatott formában történő megjelentetésében, a tördelési hiányosságok kiküszöbölésében.

Végezetül minden olvasónk számára kívánjuk, hogy szótárunk legyen annyira teljes és jól használható, mint amilyennek mi terveztük.

Üdvözöljük az Olvasót! Magyar nyelven már az érdeklődő közönség hozzáférhet német-magyar, orosz-magyar nyelvészeti szakszótárakhoz, ám a modern idők tudományos világnyelvéhez, az angolhoz még nem készült nyelvészeti célú szakszótár. Ennek a több évtizedes hiánynak a leküzdésére vállalkoztunk. A nyelvtudomány rohamos fejlődése és differenciálódása tovább sürgette, hogy elkészítsük az első magyar-angol és angol-magyar nyelvészeti szakszótárakat. Jelen kötetben a kétnyelvű nyelvészeti szakszótárunk angol-magyar részét veheti kezébe az Olvasó.

Tervünk azonban nem elődök nélküli vállalkozás: tudomásunk szerint két nyelvészeti csoport kísérelt meg a miénkhez hasonló angol-magyar nyelvészeti szakszótárat létrehozni. Az első próbálkozás Theodora Bynon „Történeti nyelvészet” című munkájának magyar fordítóihoz kötődik: Gherdán Tamás, Számadó Tamás, illetve Nádasdy Ádám készítettek nyelvészeti glosszáriumot, mely az 1997-ben, az Osiris Kiadónál megjelent kötet végén található. Ezt a fordítók Bynon-glosszáriumnak nevezték és körülbelül 500 címszót tartalmazott, melynek legnagyobb része hangtani és nyelvtörténeti jelleg ű volt. A második egy „Angol-magyar nyelvészeti glosszárium” című, 172 címszavas, 2002 körül keletkezett szakszójegyzék volt, melyet Várnai Judit Szilvia szerkesztett, s mely az „Onomastica Uralica” sorozat 2. kötetének fordításakor nyert tapasztalatokból keletkezett. Ez leginkább névtani jellegű szavakat tartalmazott. Mindkét „elődünk” szerzőinek, szerkesztőinek, fordítóinak köszönettel tartozunk a munkájukért.

Előzetes tervezésünk során e két előd címszavainak áttekintéséből, lektorálásából indultunk ki, majd második körben a magyarul hozzáférhető nyelvészeti szakszótárak (német, illetve orosz) címszavait tekintettük át és a nem speciálisan célnyelvi, mégis nyelvészeti szakkifejezéseket emeltük címszavakká. Mindemellett fontosnak tartottuk, hogy ezt a nyers adathalmazt kiegészítsük és kibővítsük az elődök munkáiból még hiányzó címszótömbökkel, a még nem érintett nyelvtudományi ágak szakkifejezéseivel is. Az áttekintett munkák jegyzékét a következő oldalakon olvashatja a Kedves Olvasó. Szótárunk – bár teljességre törekszik – de természetesen nem minden nyelvészeti fogalom lefordítására terjed ki.

2018 és 2021 között zajlott szerkesztési folyamat eredménye a most bemutatott angol-magyar nyelvészeti szakszótár körülbelül 12.500 szócikke. Munkánkat elsősorban szaktanulmányok írásához és fordításához, illetve nyelvészeti kutatáshoz ajánljuk. Mindezen okok miatt mellőztük a „hagyományos” angol-magyar szótárakban már megszokott, kiejtést segítő IPA átírást.

Szótárunk írásmódjában a nyelvészetben megszokottabb amerikai írásmódot követi. Jelezzük viszont azokat a címszavakat, ahol a brit írásmód különbözik. Például: behavior (-ou-), center (-re).

Már munkánk kezdeti szakaszától tudtuk a végcélunkat: olyan nyelvészeti indíttatású szótárat szerettünk volna megalkotni, amit az érettségire készülő középiskolástól egészen a külföldi előadására készülő egyetemi tanárig mindenki haszonnal forgathat. Emiatt a szótár tartalmazza a nyelvészeti alapszókincs, valamint az alkalmazott és általános nyelvészet a tudományos közösség által már elfogadott, a tudomány nyelvében gyökeret vert alakjainak angol és magyar változatait.

A szótár anyagában helyet kaptak azon anatómiai és biológiai fogalmak magyar és angol megfelelői, melyek a beszédképzésben szerepet játszanak, illetve fontosnak tartottuk, hogy a leggyakoribb beszédképzéssel, beszédkognícióval kapcsolatos patológiás folyamatok, kórok neveit is felsoroljuk.

Szótárunkban a címszavak latin és magyar variánsai külön szócikkben szerepelnek. Szintén külön szedtünk minden szinonímát is. Külön szócikket kapott például: a befejezett szemlélet és a perfektív aspektus is. Ennek oka, hogy az eltérő nyelvészeti képzettséggel rendelkezők is haszonnal forgathassák munkánkat. A szótár anyagának összeállítása során különösen, de nem kizárólagosan a stilisztika, a szociolingvisztika, a szemantika, a nyelvtörténet, az areális nyelvészet, az anglisztika, a netnyelvészet, a gendernyelvészet, a korpusznyelvészet, a neurolingvisztika, a névtan és az alaktan szaknyelvi elemei közül válogattunk. A kezdő kutatók külföldi publikációinak elősegítése érdekében felvettük a szerkesztők és szerzők számára alapvető kutatásmódszertani terminológiát és nyomdatechnikai szakkifejezéseket is.

Fontos azonban kiemelni, hogy a szótárban szereplő fogalmak definíciójára, értelmezésére az eltérő tudományos iskolák és a tématartás miatt nem vállalkozhattunk.

Szintén szerkesztői döntés volt a nyelvtörténeti és terjedelmi körülhatárolás miatt, hogy elsősorban csak a germán és uráli nyelvek esetében vettük fel a szótár anyagába az adott nyelvek nyelvtörténeti korszakainak elnevezéseit (pl. ómagyar, középangol).

Munkánk felépítésében támaszkodtunk a magyar-angol szótárszerkesztés hagyományaira, kifejezetten a „nagy előd” Országh László szerkesztési elveire, de el is tértünk azoktól: mivel a szaknyelvi szókincs esetén nem láttuk célszerűnek, így a hasonló alakú szavak szóbokrozásától eltekintettünk, de az eltérő jelentéseket megkülönböztettük egymástól. Itt is újítani kényszerültünk: a sorszámozás helyett nyelvtudományi szakterület szerint külböztettük meg azokat egymástól. Ha szükséges volt „<>” jelek között saját, rövid magyarázatot adtunk a címszóhoz.

Bármennyire is törekedtünk rá, de biztosan tudjuk, hogy munkánk nem hibátlan. A Kedves Olvasó szótárunk anyagához fűzött, segítő szándékú kritikáját, hibajelzéseit és kiegészítéseit szeretettel várjuk az adam.porkolab@gmail.com és a fekete.tamas@pte.hu e-mail címekre.

Ezekre a címekre várjuk könyvkiadók, nyomdaipari szakemberek megkeresését is, akik segítenének szótáraink nyomtatott formában történő megjelentetésében, a tördelési hiányosságok kiküszöbölésében.

Végezetül minden olvasónk számára kívánjuk, hogy szótárunk legyen annyira teljes és jól használható, mint amilyennek mi terveztük.

Jelen tanulmányunkban a magyar közoktatásban, a digitális átállás 2 hónapja alatt gyűjtött tapasztalatokról szeretnénk számot adni, melyet a koronavírus-világjárvány keltett. Ehhez – a helyzet aktualitása miatt – egy intézményi belső kérdőív (N = 243), valamint középiskolai diákokat és felsőoktatásban részt vevő hallgatókat érintő, saját kérdőíves vizsgálatunk (N = 163) eredményeit elemezzük. A vizsgálatok összesen 406 főt érintettek. A témában keletkezett más kutatások megállapításainak áttekintése mellett megosztjuk személyes, gyakorló pedagógusokként szerzett tapasztalatainkat is. Célunk az, hogy a pedagógustársadalom és a szaktudomány számára összegzett és tudományos módszerekkel is alátámasztott helyzetelemzést nyújthassunk. Tanulmányunkban nem volt célunk az egyes korcsoportok és oktatási szereplők összevetése, hanem a közöttük megfigyelhető hasonlóságokra és általánosan kirajzolódó trendekre koncentráltunk.

In this article we would like to examine an area of onomastics that has notreceived much scholarly attention. We aim to provide an adequate linguisticanalysis of the place-names found in The Elder Scrolls (ES) video game series.For our analysis, we rely chiefly on the methods of linguistic statistics, whichhave not yet gained widespread use in onomastic research. Our goal is to give aboost to linguistic and onomastic research into video games and to developrelated aspects of its research methodology. Two main methods of place-nameformation can be observed in our results: one is when the fictional names arecoined on the basis of the lexical elements of already existing non-fictional lan-guages (we call these mimetic names), and the other is when the game develop-ers create so-called speaking names. In our article we demonstrate that the top-onyms of the ES universe in part conform to the conventions of non-fictionalplace-name formation (e.g. they can be sorted into the two main categories ofhabitative names and topographical names), and in part they contradict suchconventions, because around 14 per cent of the names we analyzed are purpose-fully coined as semantically obscure toponyms, which does not happen in thecase of non-fictional names.

In this paper, we investigate the phenomenon of skeuomorphism in language. The word and the phenomenon itself originates in design and to our knowledge only very few scholarly articles have been written on the subject Veszelszki (2017: 104) defines it as “meaning extension”. In the Hungarian literature, this area is virtually unknown. Our aim is to point out that skeuomorphism could be construed as a method of word-formation. In our contribution, we present the semiotic and historical linguistic aspects of skeuomorphism and cite lexical examples to support our hypothesis. Keywords: skeuomorphism, word-formation, language of computing, analogy, netlinguistics

Doktori értekezésemben arra vállalkozom, hogy a magyar nyelvű digitális nyelvészetben eddig még jószerével ismeretlen blogoszféra szabályszerűségeit feltárva, elindíthassam a témára fókuszáló kutatásokat, így tehát egy feltáró jellegű kutatás tanulságairól szeretnék írni. Kutatásom célja a magyarországi bloggerek bejegyzéseinek és blogjainak elemzése saját modellem szerint, nem- és tartalomtípus (szakmai blogok, tartalomgyártói blogok, személyes blogok) tekintetében. Az összegyűjtött korpuszomban 84 blog összesen 420 bejegyzését tekintettem át. A felhasznált szövegtest végül 42 férfi, 42 női blog legutolsó 5 bejegyzését foglalta magába. A korpuszt 6 alkorpuszra osztottam saját modellem szerint:  férfi szakmai blogokra,  női szakmai blogokra,  férfi tartalomgyártói blogokra,  női tartalomgyártói blogokra;  férfi személyes blogokra és  női személyes blogokra.

“I like reading them [the blogs] because I always find personal writings there. I’m tired of too professional, standard news, articles… blogs are in a way different, and each is unique. They will never die out, at least I hope so.” wrote Zoltán Bíró, a Hungarian blogger once about his own “profession”. In this primarily qualitative paper, I try to point out how the differences between the communication styles of men and women appear in Hungarian blogs and I analyze the entries and the comments from a corpus linguistic perspective. I used a small sample, I analyzed the 5 latest entries and their comments on 20 blogs (10 written by male bloggers and 10 by female bloggers), altogether yielding 54,401 words. Keywords: blogs, gender linguistics, net linguistics, Hungarian blogosphere, content analysis

„Több hónapnyi kutatás és adatelemzés után vállalkozom arra, hogy a nyelvészeti értelemben szinte érintetlen magyar blogoszféra kutatásának legfontosabb tanulságairól írjak. Elemzésem célja a magyarországi bloggerek bejegyzéseinek és blogjainak analízise saját modellem szerint, nem- és tartalomtípus … tekintetében.”

Hatalmas utat járt be a magyar netnyelvészet az elmúlt évtizedben, nem sokkal maradva le a külföldi trendektől. Ez a rohamléptű fejlődés szükséges is volt, hiszen az emberek közötti kommunikáció egyre inkább számítógépek segítségével valósul meg, újabb és újabb módokat és platformokat találva magának.

Ebben a publikációban arra vállalkozom, hogy egy nyelvi mítoszt („a magyar az egyik legnehezebb nyelv”) blogok segítségével, empirikusan vizsgáljak meg. Ehhez 15 magyar és 15 angol nyelvű blogbejegyzésben tanulmányozom a magyar nyelvhez kötődő szemantikai mezőt. A vizsgálat – a kisebb méretű, körülbelül 120 ezer szövegszót tartalmazó korpusz miatt – megköveteli a kevert módszertan alkalmazását. Ez sem megszokott a blogokkal foglalkozó tanulmányok módszertanában: ilyen viszonylatban nem tipikus a korpusznyelvészeti eszközök kiaknázása.

Nyelvpedagógiai szempontból is lényegbevágó, hogy a tanárok megismerhessék diákjaik iskolán kívüli nyelvhasználati szokásait, és óraterveikben értően reagáljanak erre. E tanulmány célkitűzése szerint az interneten zajló kommunikáció egyik sajátos jelenségével foglalkozik: az iskolában oktatott helyesírás szerepével a net „írott beszélt” nyelvezetében. Ehhez tíz Youtube-videó kommentárjaiból nyelvi korpuszt készítettem, amelyet a publikációm második részében elemzek. Nyelvészeti kutatásomban arra keresem a választ, hogy a manapság egyre gyorsabban változó internetes nyelvhasználati mód mennyiben változott a videomegosztók felhasználói kommentárjaiban a már leírt, majd’ egy évtizedes nyelvészeti alapvetésekhez képest.

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Fusce a auctor sem. Suspendisse egestas nulla eget nunc commodo, et blandit ante tristique. Aliquam dignissim nulla tellus, sed pellentesque libero pellentesque et. Donec nec sem mattis, suscipit ligula id, porttitor tortor. Maecenas sed egestas odio, vitae euismod nulla. Duis viverra blandit mi quis rhoncus. Aenean vitae turpis et tortor elementum blandit. dignissim nulla tellus, sed pellentesque libero pellentesque et. Donec nec sem mattis, suscipit ligula id, porttitor tortor. Maecenas sed egestas odio, vitae euismod nulla. Duis viverra blandit mi quis rhoncus. Aenean vitae turpis et tortor elementum blandit

In this study, blogs and social media communication platform were examined. A comparison was made via a corpus-based analysis, which contains 20 blogs and their associated social networking site. The entire corpus contains 379 blog posts and 1,014 Facebook entries. During the analysis I considered the number and quality of entries, the rate of the phenomena of self-promotion in the links and the number of contact details. The feedback received from readers and the answers by the bloggers were also reflected on. The results suggest that some of the blog features, such as feedback from the readers, have taken over the social networking sites. It also became clear that the two platforms can be used in other types of communication, and the bloggers knowingly publish these contents on other platforms. Keywords: internet linguistics, blogs, text linguistics, corpus-based analysis, social network and linguistics